Ismerhetünk és láthatunk számos műalkotást a világból, de meghatározni a művészet mibenlétét, keveseknek sikerült. Megpróbálom összeszedni, mit is jelenthet valójában a művészet, mint alkotó folyamat, amit mind az alkotó, mind a szemlélő máshogy értelmezhet.
Az ember esztétikai érzéke vagy kreatív kifejezésmódja a művészetben ölt testet, melynek eredete a minket körülvevő világ mintáinak azonosításában gyökerezik. Azaz, magában foglalja a természeti, a fizikai, a társadalmi és a mentális jelenségekben fellelhető ismétlődő struktúrákat, rendszereket és összefüggéseket. A művészet ezen minták felismerésén és kifejezésén alapul, és esztétikai élményt nyújt azáltal, hogy rávilágít a valóságban rejlő harmóniára és szépségre.
A művészet egy olyan tevékenységforma, mely a szépség megalkotására törekszik azáltal, hogy különböző emberi és társadalmi funkcióknak érzékileg felfogható minőségek és értékek segítségével eleget tesz. De tudnunk kell azt is, hogy mindenfajta művészetmeghatározás történelmileg és társadalmilag meghatározott. Művészetről bármely korban csak akkor beszélhetünk, ha az adott jelenséget a mindenkori társadalom vagy annak egy csoportja művészetként fogadja el.
Tágabb értelemben, sokféle magyarázata van ennek a különleges tevékenységnek. A művészetnek mindig kell valamilyen okkal rendelkeznie, valami igényt kielégítenie. Mondhatjuk, a művészet az, amit a művészek csinálnak. Minden alkotó ember egyben művész is. De akkor kik a művészek?
Mire használható a művészet, mi a szerepe, funkciója?
- A művészetnek van egy ábrázoló, visszatükröző szerepe; az alkotás nem csak a művész belső világát tükrözheti, fejezheti ki, hanem a környező világot is ábrázolhatja. Akár realisztikusan, akár egyedin bemutatva. De fordítva is igaz, a művészet átformálhatja a világot.
- A művészet megörökítő szerepe, amikor az utókor számára készítünk egy alkotást vagy egy személy, egy eszme, egy esemény emlékének megörökítésére.
- A művészet dekoratív szerepe gyönyörködtet, jó érzéssel tölt el, szebbé teszi a környezetünket vagy az életünket, szórakoztat és kikapcsol, kellemes élményt nyújt.
- A művészet etikai szerepe, ami nemesít és jobbá tesz. A műalkotás lehet megrendítő, lehet félelemmel vegyes jóérzésű, megnyugtató, erkölcsi szemléletre nevelő.
- A művészet az ösztönök kiélése mert, ha elfojtjuk az ösztöneinket, az lelki betegséghez vezethet.
- A művészet lehet kifejező, mert egy alkotó folyamat, ami érzelmeket, gondolatokat, lelkiállapotot fejez ki, és ebben a szemlélőt is részesíti.
- A művészet közölni akar, nevel és oktat.
- A művészetnek lehet vallási szerepe is, bizonyos természetfeletti erők, Istenek, áhitat eszköze lehet.
- A művészet célja lehet a meggyőzés, a propaganda szerepe is, hogy népszerűsítsen ideológiákat, politikai eszméket.
Láthatjuk, hogy sok mindenre használható a művészet és mindenkinek mást jelent, de minden egyes szerepe valamelyik lényeges vonására utalhat, de önmagában a meghatározáshoz nem elegendő.
És ki a művész?
- A művész kutatómunkát végez, mint bármelyik tudós. Célja, hogy igazságot közvetítsen, “kimondja” a valóságot.
- A művész szabadon engedi a fantáziáját, képzelőerejét és sajátos módon leképezi a jövőt.
- A művész nem csak magának alkot, hanem mindenkinek.
- A művész, aki festményeket fest, aki meséket mesél, aki verseket költ, aki zenél, aki táncol, aki énekel.
Művészet evolúciója őskortól, napjainkig
Az emberi civilizáció kezdete óta létezik művészet és emberi kreativitás.
- A kőkorszaki ember is rendelkezett szépérzékkel, készített szobrocskákat, rajzolt barlangrajzokat.
- Az ókorban az egyiptomiak művészete a halotti kultuszt szolgálta, a görög művészek isteneket faragtak hatalmas kövekből.
- Középkor művészete leginkább vallásos művészet. Templomok, freskók, kódexfestészet, ikonok.
- A reneszánsztól válik el a világi művészet az egyházitól. Az antik művészet és a humanizmus áll a középpontban.
Híres művészek: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello. - A barokk kor szól a monumentális építészetről, a díszes szobrászatról, illuzionista festészetről.
Híres művészek: Caravaggio, Bernini, Rembrandt. - Klasszicizmusra jellemző az antik művészet eszményeinek követése. Az egyszerűség, harmónia, rendezettség.
Híres művészek: Jacques-Louis David, Jean-Auguste-Dominique Ingres. - Romantika az érzelmek, a képzelet és a természet hangsúlyozása. Tájképfestészet, történelmi témájú festmények, portrék.
Híres művészek: Caspar David Friedrich, William Blake, Francisco Goya. - Impresszionizmus a fény, a színek pillanatnyi benyomásának ábrázolása. Plein air festészet, laza ecsetkezelés.
Híres művészek: Claude Monet, Pierre-Auguste Renoir, Edgar Degas. - Posztimpresszionizmus: az impresszionizmus továbbfejlesztése. Erősebb színek, geometriai formák, szimbolika.
Híres művészek: Vincent van Gogh, Paul Cézanne, Paul Gauguin. - Modern művészet: fauvizmus, kubizmus, expresszionizmus, absztrakt művészet, szürrealizmus. Kísérletezés a formákkal, színekkel, anyagokkal.
Híres művészek: Pablo Picasso, Henri Matisse, Wassily Kandinsky, Salvador Dalí. - Kortárs művészet: sokszínűség, a művészet határainak feszegetése. Pop art, koncept művészet, installáció, happening, performansz.
Híres művészek: Andy Warhol, Joseph Beuys, Marina Abramović.
A művészet evolúciója folyamatosan zajlik, és a jövőben is új irányzatok alakulnak majd ki. A művészet tükrözi az emberiség kulturális változásait, és fontos szerepet játszik a társadalmi fejlődésben.
Végezetül, álljon itt pár vélemény hétköznapi emberektől, aki elmondják, hogy mit tartanak művészetnek.
„A tapasztalt valóság másfajta önkifejezése” (Csilla)
„Számomra művészet bármi ember alkotta dolog, amely az érzékszerveimre pozitívan hat, azaz jó látni, hallani, érinteni, ízlelni, stb. Ilyen értelemben lehet művészet egy jól sikerült ételtől kezdve egy képzőművészeti alkotáson keresztül akár egy mérnök tervezte épület, de jármű is.” (Katalin)
„Alkotó ( befogadó ) katartikus önismeret” (József)
„Duchamp óta kb minden, amit az alkotója annak tart.” (Gyöngyvér)
„Mivel a művészet az érzelmek kifejezésének egyik eszköze, így ami megérint érzelmileg az már nekem művészet.” (Orsolya)
Felhasznált irodalom és idézet: Beke László: Műalkotások elemzése
