A művészet a valóság egyfajta visszatükröződése, az emberi kifejezés egyik legrégebbi és legfontosabb formája. A történelem kezdetétől fogva az emberek műalkotásokat hoztak létre, hogy megörökítsék tapasztalataikat, kifejezzék érzelmeiket és gondolataikat. Ha részletesebben érdekel, hogy mi a művészet, az előző bejegyzésben bővebben kifejtem. Ahhoz, hogy jobban tudjunk kapcsolódni a művészetekhez, hogy jobban értékeljük, hogy fejlesszük a műalkotások iránti érzékenységünket, nyitottságunkat és megértsük azt, meg kell ismernünk az alapvető művészeti fogalmakat. Erről fog szólni ez a bejegyzés.
Művész
A műalkotás alkotója. Ide tartozik mindenki, aki bármilyen művészeti alkotást létrehoz, legyen az festmény, szobor, zene, irodalmi mű, film vagy bármilyen más művészeti forma. Tágabb értelemben művésznek nevezhetünk bárkit, aki a maga területén kiemelkedően alkot.
Műalkotás
A művészettörténet egyik legfontosabb és legbonyolultabb fogalma. A műalkotás egy esztétikai tárgy, melyet művészi kifejezőeszközök segítségével hoznak létre, és rendelkezik a művészi esztétikum sajátosságaival. Az autonóm (önmagukban értelmezhető) művészethez tartozó alkotásokat tekintjük igazi műalkotásoknak, ezek ugyanis úgymond végérvényesek, létrehozásuk után nem változhatnak (stabilak). Ebbe a kategóriába nem tartoznak a folklór jellegű alkotások, az előadóművészek és a színházművészet sem.
A művészi alkotás sohasem egyszerűen úgy születik, hogy a művész “mondani akar” nekünk valamit, ezért csinál nekünk egy művet, és mi vagy “megértjük” vagy nem. Lehetnek ugyan ilyen szándékai, de mire a mű elkészül, a mondanivaló érzéki – látható – minőségekké alakul át, és szervesen összefonódik a mű egészével. Ez az önmagában zárt, kerek egész világ maga a művészi közlemény, ami számtalan olyan elemet is tartalmaz, amire az alkotó nem is gondolt volna, és olyat is – mivel mindannyian mások vagyunk – , ami személy szerint szól valamennyiünkhöz.
Műelemzés
A művészeti alkotások megértését, értelmezését és értékelését célzó tevékenység. A műelemzés során a művészettörténészek, művészetkritikusok és művészetkedvelők különböző módszereket alkalmaznak, hogy feltárják a műalkotás mögötti jelentéseket, üzeneteket, összefüggéseket és a róla alkotott egyéni vélemény megfogalmazására ad lehetőséget.
Válaszoljuk meg a következő kérdéseket:
- Mi az első benyomásunk egy mű elemzése során: Milyen hangulatot, érzéseket kelt? Mi ennek az oka? Mit gondolunk a műről? Mire emlékeztet?
- Elemezzük a kompozíciót: a művet objektívebb szemszögből is vizsgáljuk meg. Ehhez meg kell ismerkednünk a mű formai elemeivel, a művész által alkalmazott technikákkal, a mű keletkezési kontextusával és a művész szándékával.
- Tanulmányozzuk a témát: mit ábrázol, miről szól, mivel foglalkozik a kép?
- Amit korábban megfigyeltünk a műalkotáson az összhangban áll-e a témával vagy sem, megfelel-e az első benyomásunknak?
Művészettörténet
A művészettörténész műalkotások adatait és forrásait gyűjti, tanulmányozza azt, hogy megértse jelentésüket, kontextusukat és történelmi jelentőségüket. Megállapítja ki, mikor és hol készítette az adott művet. A művészettörténet a társadalomtudományok egyik ága, amely az építészet, a képző- és iparművészet fejlődésével foglalkozik.
Művészetelmélet
A művészek írásos megnyilatkozásával, gyakorlati munkából leszűrt tapasztalataival, megfigyelésekkel, a művészi alkotások filozófiai és tudományos vizsgálatával és művészetre vonatkozó nézeteivel foglalkozik. A művészetelmélet célja, hogy elméleti keretet adjon a művészet megértéséhez és értékeléséhez.
Művészettudomány
Célja a művészet lényegének, funkcióinak, hatásmechanizmusainak és társadalmi szerepének tudományos vizsgálata.
Esztétika
A művészetfilozófia azon ága, amely a szépség fogalmával foglalkozik. Vizsgálja a tartalom és forma viszonyát, a természet és művészet, valamint a művészet és a társadalom kapcsolatát és az alábbi ábrázolási módszereket:
- Allegorikus: amelyben a látható dolgok (például figurák, tárgyak) egy elvont fogalmat, ötletet vagy történetet képviselnek.
- Szimbolikus: a szimbólumoknak lehet egyetemes jelentése, amelyet a legtöbb ember megért, de lehetnek kultúraspecifikus szimbólumok is, amelyeknek csak egy adott kultúrában van jelentésük. – –
- Realista: a realizmus az a törekvés, hogy a művészet a valóságot hűen tükrözze.
Műkritika
A művészeti alkotások elemzésével, értékelésével és értelmezésével foglalkozó írásos vagy szóbeli megnyilatkozás, tudományos értekezés. A műkritika a szélesebb közönség számára segít megérteni és értékelni a különböző művészeti formákat, legyen szó képzőművészetről, irodalomról, zenéről, színházról, filmről vagy egyéb művészeti ágról.
Egy összetett és sokrétű műalkotás, amely nem csupán festmény, hanem irodalmi, mitológiai, szimbolikus, morális és filozófiai elemeket is ötvöz.
Művészetszemiotika
Jelelmélet, ami magába foglalja egyes tudományos irányzatok, mint a
- szemantika (jelentéstan),
- strukturalizmus (alapvető gondolata az, hogy a jelenségeket nem önmagukban kell vizsgálni, hanem az őket alkotó elemek viszonyrendszerében),
- lingvisztika (nyelvtudomány),
- kommunikációelmélet (az adó, az üzenet és a vevő (befogadó) háromszög összefüggésében vizsgálja a művészet jelenségeit),
- szövegelmélet (a nyelvészet azon ága, amely a mondatok feletti nyelvi egységek, vagyis a szövegek szerkezetével, működésével és teremtett jelentésével foglalkozik),
- tartalomelemzés (írott szövegek rejtett tartalmainak federítésére irányul),
- vizuális antropológia (az emberi kultúra vizuális szokásainak rendszerével foglalkozik) törekvéseit.
Ezek abban közösek, hogy a műalkotást, a művész és a közönség közti közleményként fogják fel, mely mindkét fél által érthető jel- vagy nyelvrendszert feltételez.
Művészetpszichológia
Az észlelést, megismerést, a művészet, műalkotás jellegzetes stílusjegyeit tanulmányozza. Azzal foglalkozik, hogyan kapcsolódik egymáshoz a művészet és a lélek. Milyen szerepet játszik a vizuális észlelés, az intuíció, az emlékezés vagy a személyiség egésze az alkotás folyamatában, vagy mennyire tér el egy festmény befogadása egy nem művészi képétől.
Pszichoanalízis módszere
Pszichoanalitikus művészetkritika a műalkotásokat a művész tudattalan és tudatos lelki folyamatainak lenyomataiként vizsgálja. A műalkotás elemzése során a pszichoanalitikus kritikus olyan elemeket keres, mint a szimbolika, a metafora, a fantázia és a konfliktus, amelyek a művész tudattalan vágyait, gondolatait és érzelmeit tükrözik.
Művészetszociológia
A művészet jelenségei, változásai és a társadalom közötti kapcsolatot vizsgálja.
Művészeti stílus
A művészeti alkotások formai és tartalmi jellemzőinek összessége, amelyek egy adott korszakra, művészeti irányzatra, művészcsoportra vagy egyéni művészre jellemzőek.
Felhasznált irodalom és idézet: Beke László: Műalkotások elemzése
Fotó/forrás: itt
